Az amerikai cocker sp�niel m�r els� l�t�sra sok mindent el�rul mag�r�l. Eleg�ns, �s sug�rzik bel�le az �letkedv. A leny�g�z� l�tv�ny ellen�re azonban sok negat�v tulajdons�got aggatnak r�.

Az amerikai cocker sp�nielben rengeteg tulajdons�g �tv�z�dik. A nagy bog�r szemek folyamatos ajn�roz�sra "k�nyszer�tenek", a testalkata �s a sz�rzete pedig igaz�n eleg�ns. Ebb�l arra k�vetkeztethetn�nk, hogy egy b�j�s "elit" kuty�r�l van sz�, pedig mindez csak a l�tszat. Amint az pedig m�r j�l tudjuk, a l�tszat n�ha csal. Ez a fajta egy �zig-v�rig j�t�kos, mozg�kony energiabomba, amire vad�szkutya m�ltja �s jelenje magyar�zatul szolg�l. Rengeteg mozg�sra van sz�ks�ge, �s ig�nyli a t�r�d�st. A fajtale�r�s �s a teny�szt�k szerint lak�sban j�l tarthat�, �m ebben az esetben m�g t�bbet kell figyelni arra, hogy a mozg�sig�nye ki legyen el�g�tve. Okos kutya, az agility ide�lis id�t�lt�s �s kikapcsol�d�s mind a kutya, mind a gazd�ja sz�m�ra. Vid�m �s b�tor tulajdons�gainak, �l�nk �s kedves szemeinek k�sz�nhet�en a legn�pszer�bb fajt�k k�z� tartozik. Az angol cocker sp�niellel 1946-ban v�ltak v�gleg el egym�st�l, ugyanis ekkor d�nt�tt�k el, hogy az angol- �s az amerikai cocker sp�niel k�t k�l�n fajta. A k�t �llat k�z�tt a legszembet�n�bb k�l�nbs�g a fejforma �s a sz�rzet. Az amerikai fajt�nak kerek feje van, az arcorri r�sze m�ly �s sz�les, az arcorr �s a koponya ar�nya egy a kett�h�z. (emiatt szokt�k mondani, hogy az amerikai cocker orra "nyomottabb") Sz�rzete d�s, puha �s k�nny�. Ezek minden szempontb�l fontosak, hiszen a sz�rzet nem akad�lyozhatja az �llatot a mozg�sban, pont ellenkez�leg: a hossz� �s l�gy sz�rzet r�v�n l�tszik olyan k�nnyednek a kutya mozg�sa. A fejen r�vid a sz�r, �s a testen is csak k�z�phossz�. Emellett csup�n annyi aljsz�rzettel rendelkezik, amennyi a v�delemhez sz�ks�ges. A sz�rzet csak annyira lehet rojtozott �s hossz�, hogy ne takarja a kutya mellkas�t, f�l�t �s has�t. A t�lzottan d�s sz�r nem k�v�natos, mivel m�r eml�tett�k, az zavarn� a mozg�sban. Aki ezt a fajt�t v�lasztja, jobb ha felk�sz�l arra, hogy a sz�r �pol�sa �lland� napirendi pont. Minden nap �t kell kef�lni a kutya sz�rzet�t, ezzel megakad�lyozva, hogy csom�sodjon, vagy �ssze�lljon. A f�rdet�sre is oda kell figyelni, hiszen sz�ks�g van r�, de t�lz�sba sem szabad vinni, mivel b�rbetegs�gekhez vezethet. A sz�r �tkef�l�se el�tt �rdemes egy bont� spray-vel bepermetezni, ez seg�ti a sz�r kif�s�l�s�t, valamint olyan anyagokat tartalmaz (t�bbek k�zt olajat), ami f�nyess� �s selymess� teszi a sz�rt, emellett �polja is. A kuty�t 3-6 havonta �rdemes kozmetikushoz vinni ny�r�s �s trimmel�s �rdek�ben. Azokn�l a kuty�kn�l, melyek nem ki�ll�t�si ebek �rdemes a l�bak �s a has k�rny�ki sz�rt megritk�tani, mert ez igencsak praktikus a kutya szempontj�b�l. Az amerikai cocker sp�niel sem ker�lhette a n�pszer� kuty�k sors�t. Pletyk�k keringenek r�luk, amik nagy r�sze alaptalan. Mi�rt mondj�k, hogy az arany sz�n� sp�niel mindig harap? Vagy mi�rt terjedt el az a t�veszme, hogy a sp�nielek dilis, zizis kuty�k, akiket a legnagyobb birka t�relemmel sem lehet megnevelni? Nem tudni. Minden fajta m�s �s m�s. M�gsem lehet �ltal�nos�tani, �s mindenhol vannak kiv�telek. A kuty�knak bizony�tottan van szem�lyis�g�k, �gy nem igaz�n vonhatunk le jellembeli tulajdons�gokat a fajta ut�n. Minden csup�n nevel�s k�rd�se.